Műsorváltozás! - Miért tévéztünk eddig, és mostantól miért fogunk?
A tévé ma már többet jelent a doboznál, amin a nagyszülők nézik a híradót: intelligens otthonaink központjaivá, digitális életünk kikötőivé váltak.
A tévé ma már többet jelent a doboznál, amin a nagyszülők nézik a híradót: intelligens otthonaink központjaivá, digitális életünk kikötőivé váltak.
A járványhelyzet megváltoztatta az irodisták gondolkodását.
A nagyvárosi létből falusi magányba menekülő, ám ott romantika helyett a hétköznapokkal szembesülő főhős történetében a koronavírusos idők lenyomatát adja az egyik legismertebb kortárs német írónő, Juli Zeh új regénye.
Nem csak a munkaszervezési szokások változnak nagyot, az irodabérlés árait is újra kell gondolnia sok cégnek.
Kevés a jó vezető, márpedig a járványválság felszínre hozta, milyen nagy szükség van rájuk. A munka világa nem lesz többé olyan, mint volt, más vezetői készségek és képességek válnak fontossá.
Sokan amiatt morogtak, hogy be kellett zárkózniuk otthonukba a koronavírus-járvány miatt. Pedig ott legalább kényelemben voltak, nem úgy, mint egyes Microsoft-alkalmazottak, akik az adatközpontokban rendezték be hálószobáikat.
Óriási változások nem, apróbbak viszont fogadják azokat, akik a home office-ból visszatérnek az irodába. A megelőzés abszolút előtérbe kerül mindenhol, kérdés azonban, hogy az otthoni munkát mennyire építik be a működésbe a munkáltatók.
Sokaknak kellett hirtelen megtanulniuk a munkahelyükön kívül dolgozni, és ez komoly feladat elé állította a háztartásokat. Ugyanakkor immár számos digitális eszköz segít átlátni a káoszt.
Soha nem látott szintre nőtt tavaly az otthonról dolgozók aránya, és a járványidőszak nagy dolgozói emberkísérlete után a home office valószínűleg sokáig velünk marad még. Sokan érzik úgy, hogy hatékonyabbak távmunkában, de mi a helyzet azokkal, akik egy év alatt sem tudtak kialakítani egy egészséges napi rutint, pedig sejtik, hogy a home office jó is lehet? Nekik segíthet a brit Rebecca Seal Hogyan dolgozzunk otthonról (és maradjunk mégis normálisak)? című olvasmányos kézikönyve.
Mivel töltik a munkavállalók valójában az idejüket? A munkanap nagyobb részét tényleg a közösségimédia-felületek böngészése és az informális beszélgetések teszik ki? Lehet-e objektíven mérni az alkalmazottak, és így a szervezet produktivitását, vagy ez már kémkedésnek számít? És hogyan viszonyulnak ehhez a munkavállalók?
Ezt üzeni a cég egyik alapítóatyja és vezérigazgatója. Brian Chesky közölte a sajtóval: „újra itt van az utazás, de sok minden más lesz, mint korábban”.
A járvány miatt megváltozott munkakörülmények arra kényszerítik a cégeket, hogy új módszerekkel próbálják magukhoz csábítani a képzett munkaerőt, illetve megtartani a régit. A figyelem anyagilag is megtérül.
A többi visegrádi országban is jóval nagyobb arányban dolgoztak rendszeresen otthonról a foglalkoztatottak, mint Magyarországon.
Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója nem hisz a home office-ban, mert a munkahelyi kohéziót nagyon erősíti, ha az emberek folyamatosan kommunikálnak. Beszélt arról is, a hitelmoratóriumot a lakosság fele kérte.
A magyar munkavállalók egyharmada számolt be csökkenő stresszről mióta otthonról végzi a munkáját, ugyanakkor nyilatkozók közel fele panaszkodott arra, hogy a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartása problémát okoz.
A nyár előtt így adnának lökést az éledező turizmusnak.
A határon túlra átjáró dolgozók helyzetéről és a turizmusról is tárgyalt Palkovics László az osztrák munkaügyi miniszterrel, de a távmunkáról és az egységes európai minimálbér elutasításáról is beszélt.
Akinek egyszer megadatott a lehetőség, hogy függetlenül vagy rugalmasan dolgozzon, annak nemigen akaródzik visszatérni a munkavégzés hagyományosabb formáihoz. Részlet Rebecca Seal Hogyan dolgozzunk otthonról (és maradjunk mégis normálisak)? című könyvéből.
Kínálat van bőven a hazai irodapiacon, a kereslet viszont összeomlott, a legtöbb cég kivár, inkább csak hosszabbítja a szerződését. Ideje kiszámolni, ki hogyan tervezi a működést a járvány utáni új világban.